2014 Március 15.
 |
| Gellénháza |
Azt gondolom, egy ünnep - kivétel nélkül - akkor válik csak igazán piros betűs ünneppé, ha megtöltjük valódi tartalommal...
 |
| Gellénháza |
Ennek a tartalomnak a mai napon sincs egyes esetekben szüksége hivalkodó emelvényekre, hatalmas rudakra felhúzott zászlókra, magamutogató kokárdákra vagy égbekiáltó politikai szónoklatokra...
/Persze a hatalmas, dicső ünnep természetesen megjár minden arra érdemes, a szabadságunkért életével fizető, vérét áldozó ember számára, ha az az ünnep őszinte és szívből jövő, minden hátsó gondolat vagy szándéktól mentes. De csak akkor... /
Ez a tartalom a hosszát tekintve sincs megkötve, hiszen lehet egy egész ünnepi napot felölelő eseménysorozat avagy csupán néhány óra, perc sőt még egy picinyke pillanat, de ugyanúgy lehet egy egész életet magában rejtő életérzés is! Embere válogatja.. De egyet nem szabad: A múltunkat elfelejteni! (amúgy nem is hiszem, hogy képes rá az ember)... túllépni lehet a szégyenfoltokon - levonva a megfelelő tanulságokat -, de a dicső pillanatokról, szabadságunk gyökereiről igenis kötelesek vagyunk a tiszteletünket és büszkeségünket egyaránt kifejezve megemlékezni!
Pillanat, amikor mindenféle külsőség mellőzésével, csupán a múltunkra, a hősökre emlékezve, szívünkben melegséggel felnézünk a lámpaoszlopon lobogó nemzeti színű zászlónkra, vagy éppen megérintjük a szívünk fölé tűzött kokárdánkat.
 |
| Gellénháza |
Ez olyasvalami felemelő, tiszteletteljes egyben büszke érzés, amire igazából tanítani nem lehet (talán nem is kell!) senkit, ám aki egyszer - életkortól függetlenül - ráérez, az a magyar ember sohasem felejti el ezt, sőt vágyik rá bárhol járjon, vagy éljen is a világban....
Talán a haza, a magyarság közös múltjának - amely összeköt bennünket magyarokat térben és időben egyaránt - a szeretete a legjobb kifejezés erre, amely, mint ahogy a szeretetre is oly jellemző akár szerelemmé is válhat egyes esetekben.
Talán az Istenben való hit a leghasonlatosabb hozzá, hiszen az is mindenki magánügye, ám ha a megfelelő helyen és időben közösen kinyilvánításra kerül, hatalmas, mindent elsöprő erővé képes átváltozni....
Nem
az a legnagyobb magyar, akinek Március Idusán látványosan a legnagyobb és legfényesebb kokárda
fityeg a szíve felett! És nem biztos, hogy az az ember haza áruló, akin ilyenkor
nem látszik a kis szalagból font trikolór bokréta!
A nemzet színeit a
szív és a lélek néha eltakarhatja! De csak ezek, másnak nincs joga hozzá! Még
Istennek sem!
 |
| Gellénháza |
Repülj galamb, véres gerle
szólj már rá a Jó Istenre
Minden rosszat mondj el néki
hogy élsz?! ő azt úgysem kérdi
Repülj madár, sebzett gerle
ne pokolba, fel a mennybe
Repülj galamb, fehér gerle
lázadó költőknek nyelve
vidd hírül a nagyvilágnak
kirabolnak, levadásznak
Repülj madár, béke gerle
rakjál fészket a lelkekre
Repülj galamb, postás gerle
magas hangokat döngetve
keresd meg a te országod
hidd el itt lesz megtalálod
Három színből festett gerle
szennyes közt is tiszta elme
Repülj galamb, győztes gerle
magyar zászlókat lengetve.
